Jordan factory

Az évek alatt körbeutazta Közép-Európát, remélve, hogy valahol rátalál a szerencse. Ám végül Wilhelm Jordan visszatért Koppenhágába, és megalapította saját fésűboltját. Sajnos azonban a bolt forgalma nem biztosított elegendő bevételt a megélhetéshez, ezért 1837-ben bezárta az üzletet, és két kollégájával Christianiába (mai nevén Oslo) ment, hogy ott próbáljanak szerencsét. 1837. augusztus 5-én hárman alapítottak egy szerény fésűgyártó üzletet a városközpontban, amely mára Európa egyik vezető ecsetkészítő gyára lett az évtizedek során.

Ezzel egy időben Wilhelm Jordan norvég állampolgárságot kért, amelyet 1838. január 19-én meg is kapott. Eskütétele után Wilhelm Jordan megkapta az állampolgárságot és a fésűkészítő mester státuszt Christianiában. Az utolsó formalitások között szerepelt, hogy nyolc napon belül a rendőrségen benyújtson egy polgári levelet, és megfizesse a procedúra költségeit a bíróságon.

Néhány év elteltével Wilhelm boltja virágzott az erős helyi gazdaságnak köszönhetően. Hatalmas optimizmusa révén elhatározta, hogy véghezviszi első jelentős befektetését és ingatlant vásárolt a Skippergaten 44. szám alatt. A fővárosban ez a stratégiai szempontból ideális földrajzi fekvés tökéletes környezetet biztosított vállalkozása továbbfejlesztéséhez.

1845-ben Wilhelm Jordan üzleti lehetőséget érezve elkezdett érdeklődni az ecsetkészítés iránt, ugyanis Christianiában akkoriban nem volt helyi ecsetkészítő szakember. Wilhelm Jordannek nem volt semmilyen tapasztalata ezen a területen, ezért ismét Hamburgba indult. Ott több vállalkozó szellemű ecsetkészítő mesterrel is barátságot kötött, akik családjukkal együtt visszakísérték őt Christianiába. Ezután Wilhelm Jordan üzlete az ecsetkészítésre összpontosítva tovább növekedett és virágzott.

Christiania leég

1858-ban Christianiát súlyos tűzvész sújtotta, amely során április 14-én rengeteg ház leégett a város több pontján is. Emiatt a város több részét is újjá kellett építeni és felújítani, ez pedig jelentősen megnövelte a helyi bútorkészítők forgalmát és munkáját, a kereslet pedig hirtelen megnőtt az egzotikus külföldi fafajták iránt. A városban nem volt olyan üzlet, amely képes lett volna kielégíteni ezt a hirtelen keresletet. Ezért Wilhelm Jordan ismét visszatért Hamburgba, ahol három tétel kiváló minőségű fát vásárolt, főleg a nagyon keresett mahagónit. Ezzel egy újabb jelentős új vállalkozás kezdődött, ezúttal a külföldi faanyag és a finomfa furnér gyártás területén.

Wilhelm Jordan halála

Wilhelm Jordan 1879. március 19-én, 70 éves korában halt meg, és egy virágzó üzleti birodalmat és utódokat hagyott maga után, akik képesek voltak megőrizni és tovább építeni azt, amit ő megalkotott. Gazdag emberként és Christiania város tekintélyes polgáraként halt meg. Legidősebb fia, Fredrik William Jordan 1841. szeptember 4-én született, és ő volt az, aki továbbfejlesztette apja fésű- és ecsetgyártó vállalkozait. Míg ebben az időben a gőzgép bevezetésével a motoros fűrészek és az esztergagépek lettek a hatékony ipari termelés fő eszközei, az ecsetkészítői ipar még mindig szakképzett mesteremberekre támaszkodott a teljes termékpaletta elkészítésében; a legfinomabb luxusecsetektől az egyszerű seprűkig és súrolókefékig bezáróan.

Piassava sörték és Carl Jeppesen

Az 1870-es években Európa-szerte a városok utcáit még nyírfaseprűvel seperték. Ekkortájt azonban az Egyesült Államok elsőként vezette be a ma is használatos piassava sörtékből készült seprűket, és az innováció hamarosan eljutott Európába és Norvégiába is. Fredrik W. Jordan volt az, aki először ismerte fel ezt a lehetőséget, és dániai kapcsolatainak köszönhetően kapcsolatba került Carl Jeppesen szakemberrel, aki családjával Christianiába költözött, és elkezdte a piassava sörték gyártását. A tehetséges dánnak üzleti érdekei mellett erős társadalmi érdekei is voltak, központi szerepet játszott a Norvég Munkáspárt fejlődésében, amelynek 1894-1897-ben pártelnöke volt. Carl Jeppesen is kiemelkedő helyi politikus volt, és 1898 és 1925 között a városi tanács tagja volt. 1917 és 1919 között a főváros első munkáspárti polgármestere is volt. Színes és sokoldalú személyiség volt, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott mind Christiania, mind Norvégia történelmében. 1930 januárjában halt meg, és az oslói Sandaker utcát nevezték el róla.

ITT TUDOD TOBÁBB OLVASNI A JORDAN TELJES TÖRTÉNETÉT

Kapcsolódó cikkek

Érzékeny fogak - hogyan bánjunk velük?

Sokakat érint az érzékeny fogak problémája, de vajon hogyan lehet megszabadulni tőle? Jelen bejegyzésünkben erre a fontos kérdésre adunk választ!

Olvass tovább

A fluorid tartalmú fogkrémek pozitív tulajdonságai

Létezik egy széles körben elterjedt nézet, miszerint a fluorid árt az egészségnek. Az igazság szerint azonban a fluorid rendkívül pozitív hatással van a fogakra, és…

Olvass tovább

Milyen gyakran kell fogkefét cserélni?

Tudtad, hogy évente legalább 4 alkalommal ajánlott fogkefét cserélni? Bár tudjuk, erről sajnos könnyű elfeledkezni, hogy mikor is volt utoljára a csere...Az alábbi cikkben segítséget…

Olvass tovább